Na végre!

Ismét sikerült időt szakítanom, hogy ismét jelentkezzem.

Már jó pár nap eltelt azóta, hogy nem írtam... Itt olyan pörgős az élet, hogy alig jut időm a blogozásra. 

Ha az iskolai dolgokat nézem és arról kezdek el írni akkor röviden annyit tudok elmondani, hogy minden változatlanul halad... vagyis mindig egyre több kapcsolatot szerzek és egyre jobban megy a kommunikáció. Egyre több a barát, akire számíthatok. Az osztályban is kezd kialakulni a társaság, hogy ki az akit jobban és ki az akit kevésbé érdekel a létem... Ennek szívből örülök. Az osztályból a barátok egyre több helyre hívnak el és egyre többet keresik a társaságomat; a beszélgetéseknél kikérik a véleményemet... Röviden: úgy érzem egyre jobban beilleszkedtem...

Miután a hét elején az iskolaigazgatóval egyeztettem, hogy elmehetek iskolán kívül is dolgozni vettem a bátorságot és elküldtem az önéletrajzomat néhány helyre... Talán pont a legszimpatikusabb helyről kaptam a visszajelzést, a salzburgi reptérről. Ma már az állásinterjú is meg volt; már hétfőn küldik is, hogy mikor kezdhetek... Örülök neki, mert így még több alkalom nyílik a nyelv tanulására.

Remélem a következő bejegyzésemig nem kell ennyit várnotok. ;)